Amikor először hallottam Méder Áronról , aki három év alatt aki három óceánt és negyven országot érintve közel ötvenötezer kilométert tett meg Carinával, az alig hatméteres balatoni vitorlásával, akkor azt gondoltam, hogy mi lehet ebben az élvezet? Kicsit furcsa szórakozás...Most meg azt gondolom, hogy ha lenne ilyen lehetőségem, csak egy dolgot kérdeznék: mikor lehetne indulni?
Kipróbáltuk a vitorlázást, ami egy csodálatos élmény volt. A természet, a víz közelsége, a szél ereje, a táj szépsége, a kikapcsolódás öröme mind olyan dolgok, amelyek a vitorlázás mellett szólnak. Amikor a víz összeolvad az ég kékjével, és a vizen nézheted a naplementét, úgy, hogy körülötted csend van, ez az élmény felejthetetlen.
Mást kerestünk, mint a klasszikus május 1-i flekkenezés és miccsezés, amelyek általános emlékké olvadtak össze a fejemben az évek során. Egy sem volt maradandó élmény. A 2010-es május elseje viszont egy egyedi emlék marad...
És el fogom olvasni Méder Áron könyvét, aminek a címe Békét és szelet!, mert aki vitorlázott, az tudja, hogy igazából ez a két dolog az, ami számít:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése