hétfő, június 28

Táltos Jankó az óvodában



Két barlangtúra között Ágnes meghívott Ágota és Koppány óvodai szereplésére. Ágota most ballagott és csodák-csodája, pont jó volt rá azén gyerekkori székelyruhám. Jó volt nézni a körjátékokat, a kutyafejú tatárok királyát meg Táltos Jankó történetét. Enikő óvónéni Vekerdy tanítvány, Waldorf pedagógus. A felszabadult légkör, a gyerekekek spontaneitása, felszabadult öröme is példázza azt, hogy mit jelent olyan pedagógusnak lenni, aki tiszta szívvel és odaadással teszi a dolgát. A gyerekek szabad és kreatív nyüzsgése, az a tény, hogy magukénak érzik a feladatot, a szerep érzelmi töltete mind azt példázza, hogy élvezettel teszik a dolgukat, nem a megfelelés kényszere dominál. Egy biztos: ide fog járni az én gyerekem. Már 1 éve beirattam:)

csütörtök, június 24

Nyelvi képességek fejlődése és fejlesztése gyermekkorban



A konferencia programja olvasható itt:

http://www.ketif.hu/images/nyelvi_konf_program_2010.pdf


Plenáris előadások:

Szinger Veronika (Kecskemét, KF Tanítóképző
Főiskolai Kar):
Spontán írásfejlődés iskoláskor előtt

Kádár Annamária (Marosvásárhely, Babes-
Bolyai Tudományegyetem):
A fogalmazási képesség fejlődése iskoláskorban

Adamikné Jászó Anna (ELTE BTK
Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest):
Esszéírás

Komfortzónából ki-be:)









Az utóbbi két hónap a saját komfortzónám elhagyásáról szólt.  Miután a tavaly bemerészkedtem az első barlangba, a Ciur-Ponorba, ami a legnehezebb is volt az eddigiek közül, elkezdtem a saját határaim átlépésén dolgozni. Borzasztó tériszonyom van, a hegyekben egyszer pánikrohamot is kaptam. Ehhez képest most eljutottam odáig, hogy merek köteleken lógni, átlépek a mélység fölött, ha valaki megfogja a kezem és ami a lényeg, elmúltak a félelmeim. Élvezem a kihívásokat és visszakívánkozom ezekbe a helyzetekbe és ez csodálatos:) Le is írom majd ezt a fejlődési folyamatot, amely az én elméletem szerint 5 szakaszban megy végbe.

A komfortzóna a biztonságérzet területe, ahol jól ismert, kezelhető szituációk és megszokott feladatok képezik a mindennapi rutin részét. Mindenkinek megvan a saját kényelmi zónája, mivel szeretjük  a biztonságot, a kiszámíthatóságot, a megszokás nagy úr. Ezt a határt 10% rugalmassággal őrzi a félelem. Sokan leélik az életüket a biztonságos keretek között úgy, hogy nem mernek kockázatot vállalni, ezáltal pedig a fejlődés lehetőségét is elveszítik. A napi, megszokott rutinok között mozognak és mindig a könnyebbik útat választják, ha jön a nehézség, meghátrálnak és feladják. A változás, a siker, a kudarc, a felelősségvállalás mind ennek a határnak az átlépését jelenti

A tréningben pont ezt szeretem, mindig egy felgyorsított fejlődési folyamatot követhetünk végig, a kényelmi területről eljutunk a tanulási területre. Trénerként pedig a saját fejlődésemnek is tanúja lehettem. Boldog vagyok és elégedett, bementem hat barlangba (Sugó, 3-szor Fusteica és kétszer Öreg barlang) és leereszkedtem flying fox-on Szalárdon. Persze eközben a szokványos tevékenységeket is végeztem, érdekes módon ezek már "rutinosnak" tüntek, pedig nem volt egy egyszerű időszak. Megírtuk Ágnessel az akkreditációs dossziét, kijavítottam a rengeteg államvizsga dolgozatot, leszóbeliztettem a diákokat. De most a pihenés időszaka jön, Ede megígérte vesz nekem egy gyönyörű fa nyugágyat a kertbe, úgyhogy most kicsit visszamegyek a kényelmi zónámba:) És szorgalmasan írom a meséskönyvet na meg a blogom, amit utóbbi időben nagyon elhanyagoltam. Annyi élményben volt részem, hogy nehéz ezeket mind szavakba önteni, de igyekszem:) Egy szó, mint száz, boldog vagyok és elégedett, komfortzónán belül és kívül. 
És ez a legfantasztikusabb érzés:)

Szerelmetes barlangjaim

Ismét az Öreg barlangban. Ez volt a hetedik és egyben az utolsó az elmúlt két hónapban. Beleszerelmesedtem a barlangokba:) Kattints ide és láthatod képeket.

Brâncuşi nyomában

Kattints ide a képek megtekintéséhez

Klimt a fürdőszobánkban:)


Ez meg az én remekművem, én falra festek:) Tetszik?

Ez a kacskaringós motívum, az önmagába viisszatérő kör, a spirál már egy ideje rabul ejtett. Mivel Klimt a kedvenc festőm, az ő életfáját festettem fel a fürdőszobába, ami természetesen egyik kedvenc motívumom.  Erről a Sors és önismeret könyvben megjelent Mese a napfény ízéről című fejezetemben is írtam.
Magamat idézem:


"Fejlődésünk, önismeretünk a népmesei égig érő fa megmászásához hasonlítható. Ez az életfa az én elképzelésemben hasonlít egy kicsit a Klimt festményein látott kacskaringós fához. Mászol a törzsén felfelé, kapaszkodsz az ágakba. Ahogyan a Benedek Elek-mesében is olvassuk, a fának akkora levelei vannak, hogy mindegyiken elfér egy-egy ország, és nem lehet tudni, melyik levélen van a kilencfejű sárkány vára. Csak azt tudod, hogy bárhol is legyen, és bármilyen kicsi és szerencsétlen is vagy, le fogod győzni. Örülsz annak, hogy te vagy az a kiválasztott személy, aki elindulhat ezen az úton."


Mozaikokkal fogom kirakni, most hogy végre vakáción leszek:)
Még van egy projektem, azt is hamarosan megmutatom:)

kedd, június 22

Életfa


Timi sógornőm első remekműve. Kicsit Klimt-es, vídám és színes. Nekem nagyon tetszik. És nektek?

péntek, június 18

Tréningen


Egy ideje nem dolgozom, a hobbimért fizetnek:) Csoporttagok, személyzet, trénerek: ilyenkor mindenki feltöltődik...
Posted by Picasa

“A mosoly nem fizeti be a lakbért, de megspórolja a pszichoterápia költségeit.”
Posted by Picasa

Jelen



A jelen az a pont, ahol az idő érintkezik az örökkévalósággal.

Clive Staples Lewis
Posted by Picasa

Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes...


"Csak egy szilánkja vagyok annak a tükörnek, amelynek teljes alakját és formáját nem ismerem. Ennek ellenére azzal, ami rendelkezésemre áll, fényt tükrözhetek a világ sötét zugaiba - az emberek szívében lévő fekete foltokra -, és némely emberben bizonyos dolgokat megváltoztathatok. Ez az, amire én törekszem." 

Akárcsak a szerző, Robert Fulghum, én is erre próbáltam törekedni, amikor a harmadéves pedagógus végzős hallgatóknak azt adtam feladatként, hogy írjanak egy esszét arról, hogy mi az, amire az óvoda a játék által megtanít. Fulghum olyan életbölcsességekre hívja fel a figyelmet, amelyek alapjai már kisgyermekkorban elsajátíthatók és ha ezeket a "viselkedési szabályokat" minden ember idejében megtanulná, jobbá válhatna a világ. Hiszem, hogy azokban az óvodákban, ahol nem a feladatlapok megoldása és az iskolára való fellkészülés a legfontosabb feladat, hanem a szabad játék, ezeket a gyerekek mind megtanulják. A beszámolók alapján hiszem azt is, hogy jó pedagógusokat bocsájtottunk útra, akik ezt az egyetemen is újratanulták, mint egyik legfontosabb "leckét"...

Életem legfontosabb viselkedési szabályait egytől egyig az óvodában sajátítottam el. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit tanultam:


Ossz meg mindent másokkal! 


Ne csalj a játékban! 
Ne bánts másokat! 
Mindent oda tégy vissza, ahonnét elvetted! 
Rakj rendet magad után! 
Ne vedd el a másét! 
Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! 
Evés előtt moss kezet! 
Húzd le a vécét! 
A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló. 
Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! 
Délutánonként szundíts egyet! 
A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól! 
Ismerd fel a csodát! Ne feledd a magocskát a műanyag pohárban: a gyökerek lefelé terjeszkednek, a növények felfelé, és senki nem tudja pontosan, mindez hogyan van, de valamennyien hasonlóképpen élünk. 
Az aranyhalak, a hörcsögök, a fehér egerek, még a magocska is a műanyag pohárban – mind meghalnak egyszer. Mi is. 
És emlékezz az első szóra, melyet megtanultál – a legfontosabbikra –: nézd!
Minden fontos dolog bennük foglaltatik. A szeretet és az alapvető higiénia. Az ökológia, a politika, az egyenlőség és az értelmes élet. 
Válaszd ki bármelyik pontot, fordítsd le bölcs, felnőtt szavakra, és alkalmazd családodra, kormányodra, munkádra, egész életedre – meglátod, bölcsnek és igaznak fogod találni. 
Gondold csak el, mennyivel jobb volna a világ, ha összes lakója süteményt és tejet uzsonnázna minden délután három órakor, aztán pedig fogná a plédjét és szunyókálna egy keveset. És milyen jó volna, ha az összes kormány oda tenne vissza mindent, ahonnét elvette, és rendet rakna maga után. És akárhány éves is vagy, még mindig érvényes a szabály: a nagyvilágban fogd meg a társad kezét, és ne szakadjatok el egymástól.


A szerző honlapja megtekinthető itt: http://robertfulghum.com/
Olvassátok el feltétlenül a könyvet. Megéri.

Öreg barlang Sonkolyos

Igazi élmény volt...Még a végén barlangász leszek:) Katt ide a fotók megtekintéséhez!

szombat, június 5

Reklám

A legkedvesebb dolog, amit az elsőévesek közül valaki az év végi visszajelzésen mondott: ha tízszer újjászületnék, akkor sem választanék más egyetemet:)
Kedves jövendőbeli elsőévesek, szeretettel várunk benneteket is:)

Személyiségfejlesztés

Katt ide a képek megtekintéséhez

Neveléstörténet: Középkor

Katt ide a képek megtekintéséhez

Neveléstörténet: Reneszánsz

Katt ide a képek megtekintéséhez

Neveléstörténet: Ókor

Katt ide a képek megtekintéséhez

Neveléstörténet: Őskor

Katt ide a képek megtekintéséhez

Gyereknap a Somin :)

Véget ért a tanév. Az utolsó órát a Somostetőn tartottuk, egy kincskeresési akcióban vettek részt a diákok. A képek egy része megtekinthető itt.