hétfő, május 14

A magyar agykontroll „atyja” holnap este Marosvásárhelyen



A magyar agykontroll „atyja” holnap este Marosvásárhelyen

Holnap este folytatódik Marosvásárhelyen a közkedvelt Nyitott Akadémia sorozat, melynek keretében ezúttal a lenyűgöző előadó hírében álló Dr. Domján Lászlóval találkozhatunk.
Domján eredeti végzettsége szerint belgyógyász, az orvostudomány kandidátusa. Életében a nagy fordulat 1989-ben következett be, amikor Ausztráliában élő, tanárnőként dolgozó nővére elküldte számára Jose Silva Agykontroll című könyvét, a következő szavak kíséretében: „Lacikám, tudom, hogy hihetetlen, mégis igaz.” Domjánt a könyv kíváncsivá tette, és Svájcba utazott, hogy megtanulja ezt a világhírű elmefejlesztő és problémamegoldó módszert. A tapasztaltak annyira lenyűgözték, hogy 1990-ben saját hazájában is elindította az első tanfolyamot. Az elmúlt 22 év során kollégái segítségével közel negyedmillió embernek tanította meg, hogy miként segíthetnek magukon elméjük teremtő erejének kiaknázásával. Az agykontroll azóta töretlen népszerűségnek örvend Magyarországon, a tanfolyamot végzett személyek számos klubot alakítottak, amelyekben időről időre beszámolnak a módszer segítségével elért eredményeikről, és egymást motiválják sokszor meghökkentő sikereikkel.
De hogyan is működik az agykontroll, és mire használható? Az úgynevezett alfa állapotban (melyet az alvás és az ébrenlét határán szoktunk átélni, s melynek elérésére az agykontroll tudatosan törekszik) elménk bizonyos funkciói – a tanulás, az emlékezés, az intuíció és a kreativitás – nagyságrendekkel jobban, hatékonyabban működnek. Éber szinten elérhetetlen kapuk nyílnak meg előttünk. Ha ilyenkor örömmel, szívesen és képszerűen elképzeljük valamely célunkat, akkor olyan biológiai folyamatokat katalizálunk a szervezetünkben, melyek a változások irányába segítenek bennünket.
Milyen eredmények érhetők el így? A skála nagyon széles: sokan arról számolnak be, hogy súlyos betegségükből vagy anyagilag kilátástalan helyzetükből sikerült megszabadulniuk agykontrollal. A legtöbben azonban hétköznapibb sikerekkel büszkélkednek, például, hogy a technika segítségével sokkal jobban működik a memóriájuk, sikerült leszokniuk a dohányzásról, jó állást ajánlottak nekik, vagy harmonikusabbá vált a párkapcsolatuk. Ezekből a hétköznapi sikerekből azonban egy lényegesen jobb minőségű élet áll össze – ahogy az agykontrollosok szlogenje is állítja: „Napról napra egyre jobban.”
Dr. Domján László Európa számos országában és az Egyesült Államokban is rendszeresen tart előadásokat, ám Erdélyben most először találkozhatunk vele – holnap este hét órakor, a Maros Együttes Előadótermében. A kiváló, karizmatikus előadótól megtudhatjuk, mi mindenre vagyunk képesek elménk teremtő erejének segítségével – és hogyan állíthatjuk azt saját egészségünk, fejlődésünk, boldogulásunk szolgálatába.
A helyszínen pszichológiai témájú könyvek széles választéka várja az érdeklődőket kedvezményes áron, és Dr. Domján kérésre szívesen dedikál is.
Az előadásra jegyek kaphatók a Kulcslyuk Könyvesboltban, a Kossuth utca 5. alatt.

péntek, május 11



A Csíkszeredai Édesanyák Hete című programsorozat keretében május 11-én előadást tartok az érzelmi intelligencia gyermekkori fejlesztési lehetőségeiről. Szeretettel várlak!

szerda, április 18

Hamarosan!






A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem.



péntek, március 30

Megjelent a könyvem: Az érzelmi intelligencia fejlődése és fejlesztésének lehetőségei óvodás- és kisiskoláskorban



Az érzelmi intelligencia egyik legfontosabb eleme az empátia. Ez a pedagógus munkaeszköze is, amely lehetővé teszi az érzelmi befolyásolást, a diák mimikájának, hanglejtésének értelmezését, a mélyebb üzenet megértését. Bár minden tantárgy keretében valamilyen mértékben megvalósul az érzelmi nevelés és a személyiségfejlesztés, a fő hangsúly az értékelésen, az ellenőrzésen és a teljesítményen van. Az iskolai élet, a hagyományok, a tanórák forgatókönyve, valamint a tanár személyisége is az érzelmi nevelés fontos tényezője.
Az a diák, aki képes lesz mások érzelmeinek felismerésére, odafigyelésre, kapcsolatok teremtésére, akinek van meggyőző ereje, tud konfliktusokat kezelni, együtt tud működni és segítséget tud kérni, képes vágyait késleltetni, kitartani, az megtanulta a legfontosabb leckét, és jelesre vizsgázik. A későbbi siker kulcsa az, ha az iskola képes egyben az élet iskolájává alakulni.
A tanulók érzelmi képességeinek fejlesztésében az iskola és a család játssza a legfontosabb szerepet. Az óvoda, iskola és a család együttműködése akkor sikeres, ha a szülő és pedagógus is elsősorban saját érzelmi képességét fejleszti, empátiával fordul a gyerek felé, bizalmi kapcsolatot alakít ki, segíti a gyerek önismeretének és önbizalmának fejlődését, bátorítja az önérvényesítést és példát mutat az érzelmek kifejezésével és megértésével.
Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a könyv is.

Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ
1. AZ ÉRZELEM MEGHATÁROZÁSA. FONTOSABB ÉRZELEMELMÉLETEK
2. AZ ÉRZELMEK FUNKCIÓI
3. AZ ÉRZELEM KIFEJEZÉSÉNEK ÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK FEJLŐDÉSE KISGYERMEKKORBAN
4. AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIÁVAL KAPCSOLATOS FOGALMAK
4.1. Az intelligencia meghatározása és kutatásának rövid történetisége
4.2. Az érzelmi intelligencia fogalmának megjelenése és kibontakozása
4.3. Az érzelmi intelligencia meghatározásai és mérésének módozatai
4.4. EQ versus IQ
4.5. Az érzelmi intelligenciával kapcsolatos kutatások fejlődése
5. AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLŐDÉSE
5.1. A kötődés szerepe az érzelmi intelligencia fejlődésében
5.2. Érzelmi intelligencia és a szociálisan kompetens viselkedés
5.3. Az érzelmi és a szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők
6. AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSE
6.1. Az érzelmi intelligencia fejlesztésének szükségessége
6.3. A tréningmódszer jellemzői
6.4. A tréningek érzelmi intelligenciára gyakorolt hatása
7. AZ ÉRZELMI KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉNEK LÉPCSŐFOKAI
7.1. Az érzelmi intelligencia fejlesztése csecsemő- és kisgyermekkorban
7.2. Az érzelmi intelligencia fejlesztése óvodáskorban
7.3. Az érzelmi intelligencia fejlesztése játékkal és mesével
7.4. Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában
8. GYAKORLATOK AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA FEJLESZTÉSÉRE
IRODALOMJEGYZÉK
MELLÉKLETEK
Az ÉI képesség és vegyes alapú megközelítései
Goleman ÉI meghatározásának összetevői
BarOn EQI skálái (Bar-On 2002)
Intraperszonális skálák
Interperszonális skálák
Adaptációt felmérő skálák
Stresszkezelést felmérő skálák
Általános hangulati skálák

csütörtök, március 22

Bagdy Emőke előadása Elengedésről, megbocsájtásról




A nagy titok
Szívsebészeket faggattam igen nagy kíváncsisággal: látják-e a szívben, hogy miért nevezzük, tartjuk ezt a szervünket a szeretet, szerelem, de ugyanakkor a harag és a gyűlölet központjának is. Miért mondjuk annyira kifejezően, hogy meglágyul valakinek a szíve, ha megsajnálja embertársát, vagy megnő, ha nagyon szeret valakit, s összeszorul, megkeményedik, sőt meg is hasad, ha a félelem, a könyörtelenség, a gyűlölet ostromolja. A sebészek hümmögtek, s szavaikból az derült ki, hogy e létfontosságú szervünket valójában egy pumpának látják, amely a vérkeringést, s ezáltal az életet biztosítja a szervezetünkben. A nagy titkot számomra, – amit a legfinomabb árnyalatok érzékeltetésére alkalmas nyelvünk is kifejez –, Bagdy Emőke pszichológus egyetemi tanár árulta el március 16-án este a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, ahol a Nyitott Akadémia sorozat keretében tartott előadást.
A Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia karának megalapítója és elismert professzora az elengedésről és a megbocsátásról szólva kifejtette, hogy az emberi szervezet hogyan válaszol a sértésre, megbántásra, haragra, fájdalomra és a pozitív érzelmekre, szeretetre, kedvességre, jóságra, barátságra. A kétféle érzelemcsoport különböző biokémiai folyamatokat idéz elő bennünk. A lelkünkben hordozott tüskék, – a megkövült harag, a sérelmek feldolgozására és a megbocsátásra való képtelenség, a lemondás, a tehetetlenség, a gyűlölet – olyan fehérjeszerű anyagokat, úgynevezett ligandokat indítanak el, amelyet a saját receptoraikat megtalálva ártalmas biológiai folyamatokat generálnak a szervezetünkben. Mikrobiológiai szinten, a sejtekben elraktározódva pedig testi tünetekben nyilvánulnak meg a magas vérnyomástól, a daganatos, és az autoimmun betegségekig.
Mérgezett állapotban
Nem véletlenül mondjuk, hogy mérges, amikor valaki dühöt, ellenségeskedést, gyűlöletet hordoz magában, azaz mérgezett állapotban van. Erre a leginkább a szívizom és a koszorúerek érzékenyek, amelyek összehúzódnak, nem kap elég vért a szív, s ha a negatív érzés több ideig tart, akár el is halhat (ezt nevezzük infarktusnak). Azt is megfigyelték, hogy a szív, amelyre a harag és a gyűlölet annyira pusztító hatással van, hogyan válaszol a szeretetre. Ha csak beszélünk róla, a szív erei már kitágulnak, ami jótékonyan befolyásolja a vérátáramlást. Míg az orvostudomány azt vizsgálja, hogy mi betegít meg, az egészségpszichológusok azt kutatják, hogy mi tartja egészségben az embert, melyek azok a pozitív tényezők, amelyek a vitalitásunkat serkentik, s az immunrendszert stimuláló örömhormonok termelődését elősegítve fájdalomcsillapító, a jó közérzetet biztosító hatásuk van.
Vállalni a felelősséget
Fontos tehát, hogy ne hordozzunk negatív tartalmú feszültségeket magunkban. Ha ugyanis két ember megsértette egymást és haragot tartanak, láthatatlan negatív erők kötik össze őket, s ez mindaddig fennáll, amíg az egymás közötti feszültséget fel nem oldják. Vonatkozik ez a párkapcsolatra, a családra, a szülő és gyermek viszonyára, s tágabb vonatkozásban, például a népességek, népek egymás közötti viszonyára is. A gének által őrzött információt pedig átörökítjük az utódokra is. Ezért olyan nagy a felelősségünk, miközben egy olyan társadalomban élünk, ahol mind kevesebb az érzelmi híd, ami a kapcsolatok elgépiesedéséhez vezet, s lassan már szinte senki nem akarja vállalni a felelősséget. Holott a lélektan és a kapcsolódó tudományok eredményeinek ismeretében el kellene fogadni, hogy tetteink mellett a gondolatainkért is felelősek vagyunk.
Ne menjen le a nap a te haragoddal
A mentális higiénia azt jelenti, hogy lélekben is rendszeresen takarítanunk kell, hogy sejtjeinket felszabadítsuk az egészséges működésüket gátló szennyeződéstől. Ezt szolgálja a Miatyánk, („Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”), ezt mondja Buddha („Haragod a tenyeredben tartott parázs, téged éget, csak önmagadat pusztítod vele”), s a vallások többsége is azt tartja, hogy „ne menjen le a nap a te haragoddal”. A lelki nagytakarítás eszköze a hívő katolikusoknál a gyónás, s a reformátusoknál a bűnbánó hét.
Minden egészséges ember arra vágyik, hogy kedveljék, tiszteljék, elismerjék, s kedvesek legyenek vele. Ennek ellenére folyton beleesünk az igazság minden áron való megvédésének a csapdájába, a különböző családi konfliktusokba, ahol a testvérek közötti versengés, a ki az úr a házban bizonyításáért való harc, gyermekekkel folyó vita, veszekedés, a szülői erőszak, a megszégyenítés, munkahelyeken érdekkonfliktusok, s a népek között a háborúk, az öldöklés veszi át a vágyott harmónia helyét. Hol-ott tudnunk kellene, hogy a folyamatos sértés bosszúhoz vezet, ami megfertőzi, lehetetlenné teszi a közösségi létet.
A megbocsátás állomásai
A megbocsátás fontosságáról szólva Bagdy Emőke elmondta, hogy nem kegyelmet kell gyakorolni, nem elnézni kell a sértést, nem elég mentséget keresni, s legyinteni sem, hogy borítsuk rá a felejtés fátylát. Az igazi és eredményes megbocsátás azt jelenti, hogy el kell engedni a mások ellen cipelt negatív érzéseket, a haragot, a gyűlöletet, a sérelmet és hasonlóképpen a saját bűntudatunkat, a fájdalmat, bánatot és lelkiismeret-furdalást is. Ez hosszabb időt jelenthet és megtörténik, hogy egy alkalommal nem sikerül.
Aki megvárja, hogy a sértő fél megbűnhődjön, s csak azután oldozza fel, bosszúálló megbocsátást gyakorol, ami általában a szülők kedvelt módszere. Ennél nemesebb gesztusnak tartják a tett jóvátétele utáni úgynevezett helyreállító megbocsátást.
A szülő–gyermek viszonyban fontos, hogy a szülő leszálljon időnként a piedesztálról, kimondja, hogy hibázott, s a gyermektől elnézést kérjen. Ha viszont a gyermek hibázott, a bocsánatkérés után fel kell oldozni, hogy a szidás, a büntetés, a negatív érzések nyomától megszabaduljon.
Hogyan lehet megbocsátani?
Először is ki kell mondani, hogy bocsánatot kérünk, belátjuk, hogy hibáztunk, és meg kell kérdezni a másik felet, hogy miképpen tehetjük jóvá azt, amit ellene elkövettünk – hangsúlyozta az előadó. De mit tehet az, akinek nincs és nem is lesz már alkalma, hogy személyesen találkozzon, levelet írjon annak, akitől szeretne bocsánatot kérni vagy megbocsátani. A választ az előadó szerint a transzperszonális lélektan dolgozta ki. Az elme, a tudat számára egyenértékű lehet a valóság és az is, ha elképzelünk valamit. Gondolatban fel lehet idézni, át lehet élni azt a helyzetet, amelyben elszenvedtük a sérelmeket, s ezeket a beszélő tudat szintjére fel kell hozni és bele kell helyezni az időbe. Fel kell idézni, hogy ki bántott meg és kit bántottunk meg, akitől bocsánatot kell kérni. Az úgynevezett feltárást a másik fél szempontjainak a megértése kell kövesse, miközben végiggondoljuk, hogy miért sértett meg, vagy mi indokolta azokat a tetteit, amiért mi haragra gerjedtünk ellene. És ha nem akarunk megbocsátani? Nos, elemeznünk kell azokat az érzelmeket, amelyek megakadályozzák ezt. Ahhoz, hogy sikerüljön a bosszúról lemondani, olyan eseteket kell emlékezetünkbe idéznünk, amikor nekünk bocsátott meg valaki. A tanulságok segítik a folyamatot. Az elfogadás azt jelenti, hogy beleegyezem, s akár presztízsveszteség árán is elengedem a sértettséget, a haragot, s akarom a megkönnyebbülést. Ha nem sikerült, többször kell próbálkozni, s nagyon kell akarni, hogy eredményes legyen a lelki nagytakarítás. Az elmélyülés szakasza felszabadít, s pozitív lelki és testi következményekkel jár. Könnyebbek lesznek a gondolataink, megnyugvás, béke költözik a szívünkbe, jobb lesz a közérzetünk, s a gyógyulásunk is könnyebbé válik, ahogy mindez Bagdy Emőke példáiból kiderült.
Kipróbálni az ingyengyógyszert
Az önpusztító világ, amelyben élünk, a betegségeket szaporítja bennünk, s a hatalomra vágyó tudós agyfélteke elnyomja az érzelmeket hordozó agyféltekét, amely a szeretet központja.
„Egész világ nem a mi birtokunk; amennyit a szív felfoghat magába, /Sajátunknak csak annyit mondhatunk.” – idézte Vörösmarty halhatatlan sorait az előadó, arra biztatva a Kultúrpalota nagytermét megtöltő népes hallgatóságot, hogy a belső békéhez, a harmóniához csak akkor találhatjuk meg az utat, ha rendet teszünk önmagunkban, amitől körülöttünk is elrendeződnek a dolgok, és más színben látszik a világ.
Az orvosság, amit felajánlott, nemcsak annyit jelent, hogy a pirulát gyorsan bekapjuk. Munkásabb, hosszabb önkezelési mód, de ingyen van, s ha ő mondja, érdemes kipróbálni.

kedd, március 6


Nyitott Akadémia Bagdy Emőkével Marosvásárhelyen

Két évvel ezelőtt zsúfolt teltház és óriási vastaps fogadta Marosvásárhelyen a magyar pszichológia koronázatlan királynőjeként emlegetett Bagdy Emőkét, aki a népszerű Nyitott Akadémia sorozat keretében érkezett városunkba. Lenyűgöző előadása után a közönség még hetekig emlegette a fantasztikus hangulatot, a professzor asszony kirobbanó temperamentumát és a gazdag szellemi-lelki útravalót, amelyet átadott. Olyan találkozás volt ez, amiből nemcsak tudást, de erőt és életkedvet is lehetett meríteni.

Bagdy Emőke azóta számos megkeresést kapott Erdélyből, hogy jöjjön el újra, hiszen előadásaira sok érdeklődő be sem fért már, akik pedig ott voltak, szeretnék ismét átélni a múltkori élményt. Ennyi kedves invitálást már nem lehetett visszautasítani, így a professzor asszony márciusban újabb erdélyi körútra indul, és 16-án a marovásárhelyi Kultúrpalotában tart előadást. Témája ezúttal: Elengedés, megbocsátás, újrakezdés.

Vajon hogyan éljünk túl egy szakítást, válást, szeretteink halálát? Miként váljunk lelkileg szabaddá? Mit jelent valamit vagy valakit igazán elengedni? Hogyan bocsássunk meg annak, aki megsebzett, becsapott, megalázott, megkárosított bennünket? Egyáltalán miért érdemes megbocsátani – miért nem jobb megoldás mégis a bosszú? Hogyan építsünk rá egy derűs, új lehetőségekkel teli jövőt a csalódásokkal és fájdalmas tapasztalatokkal teli múltra?

Nehéz problémák, melyeknél sokan akár életük végig elakadhatnak – ám nem jó, ha így történik. A lelkünkben hordozott sérelmek megkeseredett, zárkózott emberré tesznek, s így jó eséllyel a jövőnk is épp olyan sötét lesz, amilyen a múltunk volt. A tudomány pedig azt is igazolta, hogy az elengedésre és a megbocsátásra való képtelenségnek a sejtek normális működését befolyásoló biokémiai hatásuk van. Nem véletlen, hogy a daganatos betegségek kialakulásában is nagy szerepük van a kezeletlen, megoldatlan lelki problémáknak.

A mentális higiénia kifejezést szó szerint véve, lelkileg is szükséges tisztálkodnunk, kipucolnunk sejtjeinkből az egészséges működésüket akadályozó hatásokat. Erre pedig van lehetőség, és a tudomány ma már sokat segíthet ebben. Marosvásárhelyen a professzor asszony a tőle megszokott igényességgel, sodró lendülettel és életigenléssel mutatja be, milyen utat érdemes bejárnia annak, aki szeretne békességbe kerülni a múltjával. Élményszerű előadás, amelyről egy kicsit szabadabb és bizakodóbb emberként távozhatunk.

A helyszínen kedvezményes pszichológiai könyvvásár, Bagdy Emőke pedig kérésre szívesen dedikálja műveit.

A március 16-i előadásra jegyek kaphatók a Kulcslyuk Könyvesboltban, a Kossuth u. 5. alatt.

csütörtök, február 2

Pszichotrillák – elvált szülők gyerekeiről és a homoszexualitásról


nagyon sok újításban lesz részetek, ha velünk tartotok a csütörtök esti trillázásban.
egyrészt lesz velünk egy hallgatónk és hármasban trillázunk majd.
másrészt pedig telefonon velünk lesz valaki, aki még egyelőre meglepetés, de ő az, aki nyíltan felvállalja a homoszexualitását.  beszélgetni fogunk arról, hogy miért olyan nehéz adott esetben felvállalni önmagunkat, és arra a kérdésre is keressük a választ, hogy milyen érzés az, amikor valaki mégis megteszi. megpróbálunk tabuk nélkül beszélgetni majd egy ilyen tabusított témáról.
de lesz még egy témánk, amit egy hallgatónk ajánlott. az elvált szülők gyerekeiről már beszélgettünk egyszer, de most nyilván teljesen más szempontok szerint tesszük, és amúgyis gyakoroljuk azt, miszerint lehetőleg minél többet beszélgetni az adott problémáról.
heti kérdésünk: Mitől féltél leginkább gyerekkorodban? Mi volt az, vagy aki ebben a helyzetben leginkább megnyugtatott? Válaszaitokat várjuk itt vagy a facebook oldalunkon itt:http://www.facebook.com/profile.php?id=100001584846263
A kommentelők között az alábbi könyvet sorsoljuk ki:

tartsatok velünk!