péntek, február 26

Csernus Imre előadása















Az én anyukám ott lesz. És a tied? Hogy hol? Szombaton, este 19 órakor, a Kultúrpalotában, dr. Csernus Imre előadásán:)

csütörtök, február 25

Kulcs Egyesület a Népújságban

Harmónia


Zsinór a nyakban, rajta apró fémtárgy: valamikor ez volt a lakótelepi gyerekek összetéveszthetetlen ismertetőjele. Mostanában nemcsak az idejekorán önállósított kiskorú lehet „kulcsos,” néhány, láthatatlan ajtókat nyitogató felnőtt is magára vállalta ezt a jelzőt, illetve mindazt, ami mögötte rejlik. A rendszerint telt házas Mesterkurzusok elindulása óta egyre többen ismerik a marosvásárhelyi Szociálpedagógusok Egyesületének nevét. A Kulcs körvonalainak pontosabb megrajzolására Bodoni Ágnessel, az egyesület alelnökével tettünk kísérletet.
– Hogy született meg a Kulcs?
– A Kulcs Szociálpedagógusok Egyesülete hivatalosan 2007-től létezik, de már azelőtt egy-két évvel szerveztük, terveztük. Hogy ki az a „mi?” A Sapientia EMTE első szociálpedagógia szakos évfolyamának diákjai – nem mindenki, csupán egy kezdeményező csoport – , akik azzal a céllal alapítottak egyesületet, hogy az egyetem után is támogathassák egymás álmait, törekvéseit. (Ma már nemcsak szociálpedagógus tagjaink vannak). Tulajdonképpen a Kulcs azért jött létre, hogy merjünk álmodni, és közösen meg is valósíthassuk az álmainkat.
– Miről szólnak azok az álmok?
– A szociálpedagógusi szemléletmód népszerűsítéséről, olyan, szülőknek, pedagógusoknak, diákoknak kínált programokat, amelyek gyermekközpontúak, humanisztikus elvekre támaszkodnak. Azért kapta egyesületünk ezt a nevet, mert szerintünk minden ajtó feltárható, ha kezünkben a megfelelő kulcs. A logónk színei sem véletlenek, alól a szürke, felül pedig a narancssárga azt szimbolizálja, hogy egy kulcsfordítással a szürkeségből is lehet élettel teli vidámságot teremteni.
– Hány oldala van a Kulcsnak?
– Egyesületünk elsősorban nevelni, segíteni, utat mutatni igyekszik. Pedagógusok vagyunk, de nem tantárgyakat tanítunk, hanem az életre való nevelésben gondolkodunk. A diákoknak pályaválasztási, önismereti, kommunikáció-fejlesztési, illetve szexuális felvilágosításról szóló tréningeket szervezünk. Táboraink is vannak hasonló témakörökben, minden korosztálynak. Ugyanakkor egyetemistáknak külföldi szakmai tapasztalatcsere-programokat szervezünk, idén a finnországi pedagógusképzést szeretnénk közelebbről megvizsgálni. De gondolunk a diákság legkisebbjeire is. Az Első osztályos leszek kiadványunk sok vásárhelyinek ismerős lehet, hiszen idén már negyedszer adtuk ki. Ebben a tájékoztató jellegű könyvben az első osztályt indító iskolák, tanítók bemutatkozása mellett rövid cikkeket is közlünk, amely a hat-hét éves gyerekek szüleinek igen hasznos olvasmány lehet. Ugyanakkor a Segítők Baráti Köre által szervezett Segítők Konferenciáján is minden évben társszervezők vagyunk. Ezzel a rendezvénnyel elsősorban a pedagógusokat célozzuk meg, nekik kínálunk szakmai továbbképzést. Szintén felnőtteknek szólt a több alkalommal is megszervezett önismereti műhely, amely az Enneagram segítségével világítja át személyiségünket. A társadalom másság iránt való érzékenységét Próbáld ki te is, milyen a másság nevű programunkkal igyekszünk növelni. Ennek résztvevői megtapasztalhatják, milyen speciális szükségletűként egyszerű tevékenységeket elvégezni, például nemlátóként uzsonnát készíteni.
– A Mesterkurzus előadóihoz is ti nyitottatok ajtót.
– Igen, ennek a rendezvénysorozatnak az idevonzását is egy „kulcsos,” Kádár Annamária álmodta meg. Amikor az előadókat meghívtuk Erdélybe, abból indultunk ki, hogy bizonyára itt is sokan ismerik nemzetünk neves gondolkodóit, és szívesen meghallgatnák őket élőben. Ebben nem csalatkoztunk, de gondunk is akadt e rendezvény miatt, mert sokan azt hitték, hogy a Mesterkurzus – meg a Kulcslyuk Könyvesbolt – a miénk, ebből szándékszunk meggazdagodni. Mi büszkék vagyunk arra, hogy ezek az előadók elfogadták a meghívásunkat, és hogy a szervező Affarone Kft. a nagy érdeklődés láttán a mostani Csernus-előadást már három erdélyi városban szervezi meg.
– Van-e nehezen nyíló vagy mindeddig legyőzhetetlen ajtó a Kulcs számára?
– Mivel nem vagyunk profitorientáltak, anyagi bevételünk minimális, nehezen tudjuk fizetni az egyetlen alkalmazottunkat, ez pedig visszahat az egyesület munkájára is. Minél többet tudna valaki azon munkálkodni, hogy pályázati lehetőségeket és szponzorokat keressen, pályázatokat írjon elképzeléseink megvalósításához, annál több mindent tudnánk megvalósítani. A tevékenységeinket igyekszünk úgy megszervezni, hogy pályázatokból teremthessük elő a lebonyolításhoz szükséges pénzt, mivel azonban az egyesület fenntartására, az alkalmazott bérére nem kapunk semmilyen támogatást, a szervezett tevékenységekért minimális juttatást kérünk a résztvevőktől. Természetesen bárki támogathatja adója 2 százalékával is egyesületünket, az így összegyűlt pénzt kizárólag a programok megvalósítására fordítjuk.
– Van-e székhelyetek?
– A Kulcs iroda a Sáros utca 13. szám alatt működik, a Kulcslyuk Könyvesbolt háta mögött, de tevékenységeink egy részét az Ifjúsági Igazgatóság Axis termében tartjuk. Kérésekkel, kérdésekkel, javaslatokkal elsősorban honlapunkon keresztül érhetnek el – www.kulcs.ro,- illetve a honlapon található e-mail címen vagy telefonon.
– Milyen szervezetekkel működtök együtt az Ifjúsági Igazgatóságon kívül?
– A tanfelügyelőséggel, a Pedagógusok Házával, az Outward Bounddal, a Caritas marosvásárhelyi fiókjával, az Alpha Transilvana Alapítvánnyal, illetve, mint már említettem, a Segítők Baráti Körével. A tagjaink – egy kivételével – alapállásban máshol dolgoznak, a „kulcsozás” számunkra egyfajta szakmai hobbi.
– Melyek az elképzeléseitek a jövőre nézve?
– Megmaradni és tovább folytatni ezt az irányt. Régóta készülünk egy Szülők iskoláját indítani, amely gyerekneveléssel kapcsolatos kérdéseket válaszolna meg. Reméljük, hamarosan sikerül.
– Szerinted szükség lenne-e arra, hogy újrainduljon a szociálpedagógia szak a Sapientián? Lenne-e elhelyezkedési lehetőség az új végzősöknek?
– Szükség mindenképpen lenne, ám ahhoz, hogy valóban hasznosan tudjon egy szociálpedagógus tevékenykedni, a törvénykezésnek is változnia kellene. Németországban tapasztaltuk, hogy mennyire fejlett a szociális hálózat, hogy a szociálpedagógusok milyen sokféle helyen, mennyire változatos munkakörökben dolgoznak.
– Hogy lehet „kulcsolni,” bekapcsolódni a Kulcs életébe?
– Szívesen látjuk az érdeklődőket. Az új tagok általában egy-két program erejéig kipróbálják magukat, önkénteskednek, aztán, ha jól érzik magukat, akkor hivatalosan is „kulcsossá” avatjuk őket. Tagjaink segítő foglalkozásúak – szociálpedagógusok, pszichológusok, logopédusok, pedagógusok. Az a legfontosabb, hogy az ezután érkezők is egyetértsenek céljainkkal, megértsék hivatásunk lényegét.

Nagy Székely Ildikó

Nagyszerű anya díj















Még nem vagyok anya (bár egyszer majdnem az lettem), Otitól kaptam egy díjat. Ezt:http://www.kismadar.napiszines.eu/e_555_tavaszi.html#comlist

Úgy gondolom, hogy minden anyát kiválaszt egy leszületni vágyó kis lélek. Ezzel a díjjal Oti sokszorosan megnövelte az esélyeimet, mert mindenféle fajta díjam és diplomám az van, de ilyen még nincs és itt, ebben a dologban csak ez számít:) Úgyhogy nagyon köszönöm.

Soha nem fogom elfelejteni azt, amit tavaly szeptemberben Müller Péter mondott nekem, útban Csíkszereda fele: "Jó anya leszel. Szeretnék hozzád leszületni." Hát nem tudom, ha ennél nagyobb bókot kaptam valaha. Szintén ő mondta azt, hogy a legtöbb dolog, amit egy anya a gyerekeinek adhat, az az, hogy ő maga boldog.

Továbbadom én is azoknak az anyáknak, akik véleményem szerint megérdemlik ezt a díjat.

Az első Zselyke, aki az én szememben egy hős anya, aki a sok veszteség mellett igazi édesanyja tud lenni kislányának, Borikának. Ehhez kell igazi bátorság és lelkierő! Bárki példát vehetne róla.

A második díj a kedves barátnőmé "Leonandié", aki Milla kislányának én vagyok a keresztmamája. Ő egy-két kontinessel arrébb költözött, de ez soha nem gátolta meg abban, hogy mindig igazi barátnő maradjon, hogy tartsa bennem a lelket, amikor nagyon nehéz időszakok voltak az életemben. Köszönöm:) És akkor is megérdemli ezt a díjat, hogy, bár elhatároztuk, hogy egyszerre szülünk, jól átvert:)

A harmadik a gyerekkori barátnőmé, Kingáé, aki Annácska kislányának szintén keresztmamája vagyok. Ő akkor is igazi anya maradt, amikor krízishelyzetek voltak az életében és büszke vagyok rá, hogy most kezébe vette élete, sorsa irányítását!

A negyedik díj a Rékáé, mivel kislányát "tiszta lappal", lelkesedéssel, derüvel, boldogsággal, várta. A többit tudod (biluta:). Külön köszönet, hogy annak idején, a kórházban mellettem voltak Timivel és ez sokat segített akkor, amikor kacagva sírtunk és sírva kacagtunk az osztrák határ közelében:)

Az ötödik díj Évát illeti, aki önerőből, semmilyen külső segítség nélkül neveli a két keresztgyerekünket! Ehhez kell igazi erő és kitartás, főleg akkor, amikor látom, hogy mások még segítség mellett is folyamatosan panaszkodnak. Éva nem.

És nekem még három bónusz díjat is ki kell osztanom:

Az egyiket Blankának, akinek már nagy gyerekei vannak, akik közül Mátyás keresztfiunk még az egyetemi évek alatt született. Ő az, aki az én szememben egy "vagány", belevaló anyuka, aki egyenlő partnerként kezeli a gyerekeket és megadja nekik a fejlődéshez szükséges szabadságot.

A másik pedig Ágnesé, aki bebizonyította, hogy a gyereket nem lehet kifogásként felhasználni. Ő az, aki az egyetemet is tízessel végezte, pedig akkor szült és most a két óvodás gyereke mellett felvételizett, egyetemen tanít és doktorál. Emellett "elég jó anya", sőt nagyon jó anya, szabadidejében betekeri WC papírral a gyerekeket és múmiásdit játszanak! Na ezt csináljátok utána:)

A harmadik, de nem utolsó díj az én anyukámé, aki szerintem a világ legjobb édesanyja, aki nélkül biztosan nem lettem volna az, aki ma vagyok. Köszönöm:)

Adjátok ti is tovább!

szerda, február 24

Just a perfect day 2.: Ede 39 éves szülinapja baráti körben














A hétvégén sikerült Ede meglepetésbuliját megszervezni. Annyi változó volt a folyamatban, hogy minden forgatókönyvet fel kellett borítani, pedig már egy jó ideje készülök rá.
Miközben elküldtük Ágnes gyerekeire vigyázni, villámgyorsan előkészítettük a gyros partyt. Ede ebből mit sem sejtett, nem is gondolta, hogy újabb torták kerülnek az asztalra, mire hazaérkezik. Természetesen 39 gyertyával:) Mi meg felsorakoztunk, síppal-dobbal vártuk, énekeltünk, ünnepeltünk. Megint:)
A csokikészlet meggyarapodott, megettük a negyedik tortát is, én pedig megígértem, hogy az ajándékba kapott receptes könyvekből minden csokis dolgot megsütök neki élete végéig:) De lehet majd csak nyugdíjas koromban kezdem el és belehúzok akkor:) (vicc:)
Nemhiába kérdezték meg a kollegái: Ede, neked meddig tart a születésnapod?:)





























































































































































































Just a perfect day 1.: Ede 39 éves szülinapja családi körben































































































































































































Dr. Csernus Imre Kolozsváron!

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/38252;jsessionid=89306614FA4C57502883783911B68463

Netfüggő” gyereksereg

http://umsz.manna.ro/media/netfuggo_gyereksereg_2010_02_24.html

Romániában a gyerekek 54, míg a serdülőkorban levő fiatalok 70 százaléka naponta használja az internetet, annak ellenére, hogy a szülőknek csak 55 százaléka szörfözik a világhálón – derül ki a Salvaţi Copiii Szervezet (a Save The Children romániai részlege) legújabb felméréséből.

Az ifjú internetezők között a legnagyobb népszerűségnek a Hi5 és Facebook közösségi oldalak örvendenek – a serdülőkorúak 82 százalékának van Hi5 profilja –, de emellett előszeretettel cseverésznek a Yahoo Messengeren és a Skype-on is.
„Paradox helyzet”
Az Intuitext szoftverfejlesztő cég és az Itsy Bitsy FM európai gyerekrádió közös, 3559 szülő válaszára alapozó felmérése rámutatott arra, hogy 2009-ben a Romániában élő 14 év alatti gyerekek 63,5 százaléka naponta leül a számítógép elé – rendszerint erőszakos játékokat játszani –, és 59 százalékuk szörfözik a világhálón.
A felmérést készítő szakemberek szerint az helyzet azért is aggasztó, mivel a megkérdezett három év alatti gyerekek 38,7 százaléka internetezik, míg a 7 és 10 év közöttiek 11,8 százaléka a virtuális térben keres megoldást a házi feladataira.


Szakemberek és szülők is aggódnak az internetező gyerekekért
„Ez egy paradox helyzet, – vélekedik lapunknak Kádár Annamária – mivel az eleve interaktívnak tartott lehetőségek lesznek a nagy csapdalehetőségek is egyben: a chatelés, a kortárscsoporttal való kapcsolatteremtés, a közösségi oldalakon való időtöltés.”
A pszichológus szerint a leggyakrabban megjelenő pszichés problémák a kapcsolatvesztés, elmagányosodás, depresszió, a tudat beszűkülése, „mivel itt virtuális és nem reális, „életszagú” kapcsolatok teremtődnek, itt nem működnek a gátlások, a valóság és irrealitás határán megteremtődő „átmeneti tér”-ben zajlik minden”.
„A gyerek védelmét még csecsemőkorban el kell kezdeni azzal, hogy átgondoljuk a saját viszonyunkat az internethez, szülőként saját magunk számára állítunk korlátokat, nem adunk a gyereknek követendő modellt ebben a tekintetben” – figyelmeztet a szakember.
Tudni kell élni vele
„Minket nem ért váratlanul az internetezőkorszak, mert két évvel ezelőtt, amikor Imre másodikos volt, kitört egy nagy botrány az osztályban, a lányok, nyolc éves lányok, társkereső fórumokon chateltek ismeretlenekkel. Akkor leültünk a fiúkkal és megbeszéltük, hogy az internet pont olyan, mint a való élet, csak veszélyesebb, mert lesből támadnak azok, akik bántani akarnak” – fogalmazott lapunknak egy marosvásárhelyi anyuka, aki azt is elmondta, hogy náluk korlátozva van az internethasználat, gyerekei csak célzottan látogatnak oldalakat, például egyszervolt.hu, pinguinclub.com, melyek védett tartalommal rendelkeznek.
Magyari Margitnak azonban nehezebb dolga van. „Óvodás kislányunk a nyolcadikos testvére mellett szocializálódott, együtt nézték a videókat, kezdetben csak meséket, most meg már szinte mindent megnéz, egyedül. A nap nagy részébben mi dolgozunk, ő meg kedvére barangolhat a videók között” – panaszkodik a maros megyei édesanya, aki már azt is fontolgatta, hogy lemond az internet előfizetésről.
„Azt hiszem, minket, a munkásosztályt túlságosan is meglepett a világháló, nincs időnk megtanítani a gyerekeinket élni a lehetőséggel” – summáz szomorúan Magyari.

Titok és bűnbakképzés

Ma este az Erdély FM 97.1-en a titkokról és a "fekete bárány" jelenségről trillázunk. Ma a Csernus Imre előadására is lehet jegyet nyerni. Trillázzatok velünk:)

Képes vagy

Apró semmiségek


"Mi az élet? Őrület.
Mi az élet? Hangulat.
Látszat, árnyék, kábulat.
Legfőbb jói: semmiségek..."
(Pedro Calderon)

Amikor álmodban kicsordul a nyál a szádból, a reggeli nyújtózkodás, a kávé illata, a víz íze, egy bimbó, amikor a kutya megnyalja a kezed, egy gyerek tekintete, a fű nyers zöld színe, egy napraforgótábla, tücsökciripelés, petroleumlámpa, harangozás.

Apróságok, semmiségek. Hangulatok.