Munkahelyi stressz

Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?cikk=10542

Gy. A.
KAMPÁNY A MENTÁLIS EGÉSZSÉGÉRT
A család védhet meg a munkahelyi stressztől

Az európai munkavállalók több mint negyede szenved mentális stressztől, Romániában 70% panaszkodott hatalmas nyomásra. A pszichológust kérdeztük.

Bár manapság a munkavégzés fizikailag kevésbé megterhelő, mint korábban, a mentális stressz és a munka intenzitása ugyanakkor egyre növekszik. Az Európai Unióban a munkavállalók 28%-a, azaz 56 millió ember szenved a munkájával kapcsolatos mentális egészségi problémáktól.

Egy uniós felmérés szerint a dolgozók 14%-a szenved stressztől, illetve küzd depresszióval vagy szorongással. Az Európai Bizottság által még 2006-ban végzett felmérés szerint a romániai alkalmazottak 70%-a érzi úgy, hogy a munkahelyén hatalmas stressznek van kitéve.

Októberben indult Berlinben Work. In tune with life. Move Europe. (Munka. Összhangban az élettel. Mozdulj Európa)címmel az a kampány, amely a mentális egészség megőrzésének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet Európa-szerte és a vállalati "jó gyakorlatok" azonosítása révén kíván segítséget nyújtani az európai vállalatoknak.

A European Network for Workplace Health Promotion – ENWHP (Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai Hálózata)programjának keretében 20 ország vezető európai vállalatai értékelik egészségfejlesztési intézkedéseiket, és saját tapasztalatikat modellként kínálják fel az európai vállalatok számára.

A nem megfelelő munkahelyi körülmények nem minden esetben a mentális betegségek egyedüli kiváltó tényezői.Kádár Annamária pszichológust kértük meg, foglalja össze, melyek lehetnek a munkahelyi stressz kialakulásának leggyakoribb okai. Mint elmondta, a munkahelyi stresszorok lehetnek a feladattal kapcsolatosak: mennyiségi-minőségi alul vagy túlterhelés, nem megfelelő munkafeltételek, változások a munkában, lépéstartás a technológiával, határidők, fizikai igénybevételből eredő fáradtság, túlóra, hibázások.

Sem a túl sok, sem a túl kevés felelősség nem jó

A munkakörnyezettel kapcsolatos stresszorok a zaj, a hő, nem elégséges világítás, szennyezett levegő, kellemetlen szag, túlzsúfoltság, elvonulási hely hiánya.

A szervezettel kapcsolatos stresszorok: szerep-kétértelműség, vagyis nincs elégséges információ a munkával kapcsolatosan; szerepkonfliktus, ami egymást kizáró követelményeket takar; túl sok vagy túl kevés felelősség/autonómia a munkavégzésben; túlzott ütemű vagy lassú karrierfejlődés; csoportszinten az összetartás és jó munkatársi kapcsolatok hiánya; csoporton belüli konfliktusok; felettessel való kapcsolat.

Szervezeti szinten a munkalégkör, vezetési stílus, ellenőrzési rendszer, túl alacsony fizetés vagy az állás bizonytalansága lehetnek a stressz kiváltói.

Ezen kívül léteznek még a szervezeten kívüli stresszorok is, mint családi és munkahelyi szerepek összeegyeztetésének konfliktusa, elidegenedés és autonómia, közlekedés a munkahelyre, általános életkörülmények.

Alkati vagy tanult?

Kádárt arról is kérdeztük, hogy elsősorban alkati kérdés-e, hogy ki mennyire bírja a munkahelyi tempót, vagy meg lehet tanulni az ilyen típusú stressztűrést. „Azok az általános jellemzők, amelyek egy ingert stresszorrá tesznek a befolyásolhatatlanság, valamint az a tény, hogy a személy képességeinek határát érintik, és negatívan befolyásolják az énképet” – fejtette ki a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Kara marosvásárhelyi kirendeltségének adjunktusa.

	(illusztrációk: flickr.com, KhajaL fotói)

„A stressztűrés a személyiségre jellemző tulajdonságok függvénye: rugalmasság-merevség, érzelmi érzékenység, introverzió-extroverzió, önértékelés, kontrollérzés. A coping potenciál dimenziók, vagyis a kognitív természetű személyiségtulajdonságok hozzájárulnak a stresszel való megküzdési hatékonyság növeléséhez. Az önkontroll-hiányos, alacsony frusztrációtoleranciával rendelkező személyek eleve érzékenyebben reagálnak a stresszhelyzetekben. A stressztűrésnek tehát tanult elemei is vannak” – mondta el.

A depresszió mint a stresszre adott válasz

A szervezet alkalmazkodóképessége kimeríthető, amit Selye János „általános adaptációs szindrómaként” írt le. A kis stresszorok fokozzák az immunfunkciót, a nagyok az immunműködés csökkenéséhez vezetnek. A nagy mennyiségű stresszhormon szorongáshoz vezet, illetve a depresszió is megjelenhet, mint a stresszre adott válasz – mondta el a pszichológus annak kapcsán, hogy mennyire jellemző az, hogy a munkahelyi stressz depresszióhoz vagy éppen szorongás kialakulásához vezessen.

Hogy milyen megelőzési lehetőségek állnak az alkalmazott rendelkezésére? Kádár kifejtette, a szociális támogatottság az egyik legfontosabb védőfaktor. Ez tulajdonképpen azt fedi, hogy mennyire számíthat az alkalmazott a hozzá közel álló személyek érzelmi támogatására. Módosító faktor lehet azonban a rendelkezésére álló erőforrások mennyisége és minősége is – tette hozzá.

A hiányzások felének a stressz az oka

A stressztől nemcsak a munkavállalók szenvednek, de a vállalatokat is sújtja. A fáradtság, az összpontosítási nehézségek és az egyenetlen teljesítmény mind a munka minőségére, mind a munkahelyi légkörre kihatással van. A munkából való távolmaradások mintegy 50%-át a munkával kapcsolatos stressz okozza.

A korai beavatkozás gyakran segít megakadályozni az egyéni válsághelyzetek kialakulását. Csökkentheti a betegség miatti hiányzások hosszát, és az érintett munkavállalók teljesítményromlása is kisebb mértékű lehet. Az önállóság, a továbbképzés, a megfelelő kommunikáció és a társadalmi támogatás pozitív hatást gyakorolhat a munkavállalók közérzetére és mérsékelheti a stressz káros hatásait.