hétfő, november 9

Hétköznapi menyország 4.:)

Még csak ezután jön a hab a tortán:) Szombaton ismét tréninget tartottam, a végén, szokás szerint, jól meg is dícsértük magunkat:) És tényleg, a nyitott, vezetői tréningen olyan új kapcsolatok terentődtek és személyiségek fejlődtek, amivel ismét tettünk egy lépést a szervezeti változás terén.



6-kor, tréning után visszavittük a könyveket a Segítő konferenciáról és a Kulcslyukból a könyveket a boltba, majd elégedetten haza. Ekkor néztük meg a Hétköznapi Menyország filmet, ami ezeket az írásokat ihlette.
Ma reggel meg úgy ébredtem: hiszen én ezt gyakran megélem a mindennapokban. Különösen a héten volt intenzív ez az érzés. Tartozom valahova, vannak barátaim, építő jellegű a munkám, ahol feltöltekezem. A családom, az egy igazi erőforrás, a férjem támogat. Mi kell ennél több? Hálás vagyok, hálát érzek sok mindenért. Ez azért is érdekes, mert gyakran csak a következő cél éltetett és sokszor nem vagyok eléggé hálás mindenért, ami történt velem.
Igy elővettem ismét a hálakövemet (The secret könyv alapján kineveztem én is, már rég, egy hálakövet. Csak elfelejtettem használni).
Vasárnap reggel óráim voltak a távoktatáson. Jó kis csapat gyűlt össze, öröm volt velük dolgozni. Délben, az órák végeztével a szokásos vasárnapi ebédre készülődtem, mikor telefonál anyuka és azt mondja: rendeltem egy tortát, hozzátok el a Continental Hotelbőll. Elmegyünk Edével, a recepción szólnak, hogy a vendéglőben keressük. Belépünk, és...hihetetlen, de igaz.

Még egy meglepetésbuli:)))
Atti is ugyanezt az utasítást kapta, na meg apuka is. Anyuka jól megszervezte, a három Skorpiónak: Atti (nov.5), apuka (nov.15), Anna (nov.3) szervezett még egy meglepetés ebédet. Ott volt mama, meg Timi, és ismét együtt ünnepeltük a szülinapunkat. Hát a meglepetésbuliból nem árt meg a sok, hiába jó!








A paradox az egészben az, hogy én még nem jutottam el odáig, hogy megtartsam itthon a saját születésnapomat, mert meglepetésbuliból meglepetésbuliban találom magam:)))

A "buli láz" a tavaly indult, amikor anyuka meg a tesója Szegedről megszervezték a mama 75 éves születésnapját. Mama kapott tőlünk egy automata mosógépet, ami a buli utáni másik meglepetés volt. Mire hazaért, be volt kötve a fördőbe:) Őt azzal bolondítottuk el, hogy Ede szülinapja van és előtte fel kell jönnie anyukáékhoz, hogy segítsen a csomagok lehordásában. Egész nap készültünk és izgultunk, mint a gyerekek:)

Utána én megszerveztem az Edéét, februárban, ami szintén egy "mestermű" volt, semmit sem sejtett belőle. Csak azon csodálkozott, amikor hazaért a melóból, hogy mit keres a főnöke nálunk, mikor még azelőtt 10 perccel a munkában volt:) A sorban anyuka következett, neki azt mondtuk, hogy a jövendőbeli anyósák szeretnék megismerni és meghívták a Laci csárdába. Itt mi vártuk:)

A tavaly pedig az én meglepetésbulimra is sor került, Sanyó "főnököm" a többi tréner közreműködésével ejtették meg. Ágnes meghívott teázni a Mandalába, ott várt a kis csapat. Mikor visszaidézem az érzést, még most is bizsereg a hátam az örömtől:)

Azóta már lelőttünk egy két meglepetésbuli poént: pl. én az Ágnes férjéét, amikor Norvégiában voltunk, írtam egy sms-t Ágnesnek, hogy minden rendben, majd Endre meglepetésbuliján elmesélem. Endre olvasta el az sms-t, így az elmaradt:)

Most meg jó visszatekinteni erre a hétre. És még hány ilyen volt, amikor a nagy lótás-futásban nem volt idő ezeken elgondolkodni, ezekben az érzésekben elméllyedni. Az egész életem így zajlott, sok történet, hihetetlen történetek. Mi ez, ha nem szerendipitás? (= képesség arra, hogy meglepetésszerűen a legkevésbé se, valószínű dolgokba, eseményekbe botoljunk) Innen a nevem is: Bridget Jones:)
Most meg az érzés, ami eltölt: azoknak a dolgoknak a megbecsülése, amelyek jelen vanak az életemben...Véletlen volt a film és az események egybeesése?A szerendipitás, azaz a mindennapok szerencsés véletlenjeinek csodája beragyogta a hetemet...
Atti holnap visszautazik Milánoba, mi meg Mesterkurzus előadásra készülünk. Zajlik az élet. Ugyanúgy, mégis másként...Az érzések változtak. Mindez ajándék, folyamatos ajándék. Nemcsak születésnapi...

Nincsenek megjegyzések: