Advent

„Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ünnepekre.”(József Attila)

Végre, 1999 óta, 10 év után megérem az első vizsgaidőszakmentes telemet, adventemet, Karácsonyomat. A tavaly versenyvizsgára készültem ezidőtájt. Megígértem Edének, hogy amikor elérkezik ez az idő, akkor házi süteményeket fogok neki készíteni. Hiszi a piszi, mondta:)

Mindig is arra vágytam, hogy a házat belengje a fahéj, méz, szegfüszeg, mézeskalács illata és ez ne kombinálódjon a jegyzetek, vizsgatételek "szagával". Szeretek tanulni, vizsgázni, na de nem ünnepek alatt, előtt. Jó, hogy ezen a kombináción már túl vagyok:)

Nagy lendülettel álltunk neki vasárnap sütkérezni. Ágnes javaslatára muffint készítettünk (ő régi szaktekintélye ennek a műfajnak), mégpedig adventi muffint, saját továbbfejlesztett receptemet. Aszalt szilvával, fügével, sárgabarackkal, mézzel és mazsolával. Úgy jártam, mint a mondókában: ez megsütötte, az (Ede) mind megette:)

Következő heti tervek: mézeskalács adventi kalendárium, mézeskalács ház, kuglóf. Na meg karácsonyi torta. Még a végén "rendes" háziasszony leszek. Eddig az volt a kifogásom, hogy ritkán főzök, de jól, most már nem válthatok a gyakran, de szarul verzióra. Kénytelen leszek tartani a szintet:)

Közben átrendeztük a lakást a hétvégén, meggyújtottuk az első adventi gyertyát, bevásároltunk, sétáltunk. Kitettük az adventi kalendáriumot, bele kis csokoládékat és Ede még eddig csak egyet vett meg:) Előző években nálunk már Mikuláskor kiürült a 24-i zsebecske is:)

Igazi advent első vasárnapja volt...Boldog vagyok és elégedett:)