Edéről azt kell tudni, hogy imádja a csokoládét. Akárcsak Gombóc Artúr: a kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét, a tömör csokoládét, a lyukas csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.
El is határoztam még rég, hogy egyszer veszek neki annyi csokoládét, amennyivel végre jóllakik.
Klasszikus ajándéknak könyveket kapott: a párizsi és Musée D'Orsay kalauzt, az 1001 nap, ami megváltoztatta a világot lexikont és Desmond Morris csodálatos könyvét a kisgyerekekről.
Ezeknek is örült, de azért egy kosár csoki, hát az mindent felülmúl...
Egy dolgot felejtettem el, hogy február 8, a Kulcsos éves értékelő gyűlésünk napja. Pedig Ágnes leírta már egy hete a köremailben, hogy: február 8 az év 39. napja, a református naptár szerint Aranka és Jeromos napja. Az évből még 326 nap van hátra. Ezen a napon született (többek között) Jules Verne, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev is :))) Na és Ede:)
Tehát ez egy jó alkalom volt arra, hogy egy meglepetésbulit szervezzünk. Ágneséknél. Elmentünk és megvettünk a nagy csokitortát, egy kosarat, egy fekete bárányt, na meg a csokikat.
Edét is elhívtuk a gyerekekkel játszani, amíg a gyűlés tartott. A végén felsorakoztunk és nagy meglepetésére elénekeltük a boldog szülinapot felnőttestől, gyerekestől és természetesen mindmegettük a tortát:)
Este lefekvés előtt még egyszer azt súgta a fülembe: El sem hittem, hogy ez a sok csoki mind az enyém:)
Ede utolsó harmincas éveit sikerült emlékezetessé tennem. A recept egyszerű: csoki minden mennyiségben:))) Bárcsak minden ilyen könnyű volna...
A hivatalos buli csak egy hét múlva lesz. A meglepetések folytatódnak:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése