Könyv: Szitó Imre - Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában
Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képességét takarja, amivel saját és embertársaink érzelmeit felismerjük, megértjük, kezeljük. Mindez nagymértékben gyermekkorunk, neveltetésünk hozadéka, ugyanakkor a jó hír az, hogy fejleszthető, alakítható. Amennyiben a pedagógus és szülő hatékonyan tudja alkalmazni a könyv gyakorlatait, akkor hozzájárulhat a gyermek éntudatosságának, önmenedzselésének, társas tudatosságának, kapcsolatmenedzselésének fejlődéséhez. Amiatt is ajánlom a könyvet, mivel egyik régi álmom az, hogy az I-IV. osztályos tantervbe helyet kapjon az érzelmi intelligencia fejlesztése, ami egy hasznos készségfejlesztő tantárgy lehetne az iskolában. Kampányoljunk együtt érte!
Cikk: A http://www.fn.hu-n olvasható a Vekerdy Tamás pszichológussal készült interjú: Az iskola megbetegíti a gyerekeket címmel. A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy az elvárásokhoz való túlzott alkalmazkodás káros hatással van az iskolásokra. Az elsajátított tananyag nagy részét elfelejtjük és pont arra jut kevés idő, ami a lényeg: a készségek kialakítására és stabilizálására, amit nem lehet gyorsan, sietve végezni csak “lassan és biztosan”, visszatérve és egyszerre csak keveseket gyakorolva. Elgondolkodtató adat, hogy a 20-30 éves felnőttek a gimnáziumban megtanult anyag csupán 9 százalékára emlékeznek. Akkor miért is rohanunk meg hova?...És meddig?
Film: A Camino ismeretterjesztő film, Szabados Tamás rendezésében. A 800 km-es Szent Jakab-utat, melyet 1993-ban a Világörökség részévé nyilvánított az UNESCO, 2004-ben kb. 180.000 ember járta végig. Akik végigmennek rajta, gyalog, lóháton vagy akár biciklivel nem csak keresztény-vallásos indíttatásból teszik meg, hanem akkor is, ha életük valamilyen fordulóponthoz érkezett és választ keresnek bizonyos kérdésekre. A zarándokút szimbóluma a kagyló, amely kinyílik az életéhez szükséges táplálék miatt, a bekerülő homokszemeket igazgyönggyé alakítva. Az, hogy ki jut el Santiagoba és ki nem, az nem fizikai erőnlét kérdése, hanem leginkább a „fejben dől el” és az akaraterőn múlik. Az út mindenkinek mást jelenthet, a megtapasztalása egyéni, így a nehézségek is személyre szabottak. Én egyszer biztosan végigmegyek rajta…Addig is megnéztem a filmet. Ajánlom nektek is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése