"Erővel olvasni. Néha nagyobb erővel olvasni, mint amilyen erővel az írás készült, melyet olvasol. Áhítattal, szenvedéllyel, figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. Az író fecseghet; de te olvass szűkszavúan. Minden szót, egymás után, előre és hátra hallgatódzva a könyvben, látva a nyomokat, melyek a sűrűbe vezetnek, figyelni a titkos jeladásokra, melyeket a könyv írója talán elmulasztott észlelni, mikor előrehaladt műve rengetegében. Soha nem olvasni fitymálva, mellékesen, mint akit egy isteni lakomára hívtak, s csak a villa hegyével turkál az ételekben. Elegánsan olvasni, nagylelkűen. Úgy olvasni, mintha a siralomházban olvasnád az utolsó könyvet, melyet még beadott celládba a porkoláb. Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék. Gondold meg, hogy csak az ember olvas.”(Márai Sándor) Gyerekkoromban nagyon sokat olvasott nekem anyukám. Nem tanult soha arról, hogy mi a mesék szerepe, hogy hogyan járulnak hozzá a gyermek személyiségfejlődéséhez, csak olvasott. Ösztönösen. Sokat és sokszor. Megvette a klasszikus meséskönyveket és bearanyozta a gyermekéveimet. Nincs igazi gyerekkora annak a gyereknek, akinek életéből kimaradtak a mesék.
Valahol a mesék ma is élnek bennem, sokszor túlsegítettek a nehéz helyzeteken. Emlékszem a mondatokra, a képekre, a cselekményre, arra is, hogy esténként választhattam, hogy mit szeretnék hallani. A Szoria Moria Palota volt egyik kedvencem: finn, norvég, svéd, lapp, dán mesék könyve. Imádtam a Hetvenhét magyar népmese könyvemet, a Minden napra egy mesét, a Vackort, a Benedek Elek meséket, Andersen-t, Hauff-ot.
Tamkó Sirató Károly versekötetét két évesen szavaltam, apukával "verseltünk" a nagyszobában, a fotelen: Volt egyszer egy pinty, úszott mint a ponty...Utána "ettem" a könyveket. Mikor megbüntettek, a sarokba a Winnetou-val vonultam be. Éjjel, ellemlámpával a paplan alatt is olvastam. Amikor harmadikban elolvastam a Réztábla a kapu alatt című könyvet, a tanítónéni hazugnak nevezett. Nem hitte el.
A gyermekkorom vágyvilága, csodavárása nem tűnt el teljesen. Folyamatos próbatételek közepette ott vannak a "segítőtársak" valamint a "varázseszközök". Véletlen vagy nem, az államvizsgámat is a gyerekek által írt mesékből valamint a doktori disszertációmat is a gyerekek fogalmazásainak elemzéséből írtam. Itt lehet olvasni róluk: http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2002/2/cikk19.html
A mese életre szóló szerelemmé vált az életemben. Csodálatos ilyen dolgokat olvasni egy gyerek tollából, mint:
Egyszer volt nekem egy kardvirágom és az még kicsike volt. Azért dühös voltam, mert már egy hónapja megvolt és még semmit sem nőtt. Én nem tudtam elaludni, hogy nehogy kisebb legyen. Reggel, amikor felébredtem nagyon örültem, hogy a virág akkora lett, hogy a plafonig ért. Már délben akkora volt, hogy az ajtóig ért, de amikor elmentünk kirándulni és hazaértünk olyan kicsi lett, hogy alig látszott ki. Ezért nem szabad a kardvirágot magára hagyni, mert megharagszik és kicsi lesz.
Ma is sokat és erővel olvasok. Kedvenc könyveim a hálószobában, az ágyam feletti polcon vannak. Bármikor levehetem. Olvasok kávézás közben, buszon, vonaton, metróban, repülőn, fürdőkádban, hintaszéken, szünetekben, mindig. Igaz, utóbbi időben túlsúlyban szakirodalmat. A függőségeim egyike: a könyv, a ruhák és ékszereim mellett:)
A bookline már külön fizethetne a reklámért, ipari mennyiségben rendelek magamnak, diákoknak, ismerősöknek:) Fontos nekem, hogy a diákjaim is olvassanak. Szeretek könyvekről beszélni, idézeteket kiírni, újraolvasni a kedvenceket.
Van egy hintaszékem, a kedvenc helyem, ahol ringatózva egy olyan világba kerülök, ahol feltöltődöm, megnyugszom, kikapcsolódom. Az olvasás a flow élményeim egyike.
Erővel olvasok és ha gyerekem lesz, olvasóvá nevelem...Ahogy engem is azzá neveltek a szüleim.
Hogyan és mikor foghatunk neki az olvasóvá nevelésnek? Múlt héten a Maros Megyei Könyvtárban Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó volt a vendégünk, a Kulcs Egyesület meghívottjaként, aki az olvasóvá nevelés lehetőségeit mutatta be nekünk. Könyve "kötelező" háziolvasmány szülőknek, pedagógusoknak és könyvtárosoknak. A könyvről és a szerzőről bővebben itt: http://olvasovanevels.gportal.hu/. A könyv egyébként a Kulcs (http://www.kulcs.ro/) egyesületnél vásárolható meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése