Négyen Bécsben 2. (folyt.köv.)

Popper Péter halálára

http://manna.ro/szauna/popper_peter_halalara_2010_04_19.html

Popper Péter emlékére készítették

Most, április 20-án, kedden 11 órakor van Popper Péter temetése a Kozma utcai Zsidó Temetőben....Sajnos, nem tudok részt venni. Helyette a szerdai Pszichotrillákban emlékszünk meg róla.

Meghalt Popper Péter, a Mesterem

Popper Péter levelének részlete
http://www.168ora.hu/itthon/popper-peter-pszichologus-level-elhunyt-53851.html

Nagypéntek éjszakáján túlságosan hirtelen és agresszíven ért az, amit Déry a végzet végső ebtámadásának nevez. Szívroham, gyomorvérzés, vesevérzés, általános ízületi gyulladás egyidejűleg. Intenzív osztály, dialízis és mindmáig tartó folyamatos beszélgetés a halállal. Várjuk meg, amíg néma csend lesz közöttünk. De addig – kérem megértéseteket – igyekszem eltűnni az életetekből. Kol Nidré könyörgésének megfelelően minden esküt, fogadalmat, elkötelezettséget érvénytelennek, tévedésnek nyilvánítani. Kérésemre Kati jól működő barikádot szervezett körém. Csak egy őrült nőnek sikerült telefonon áttörnie. Előadást akart. Mondom, intenzív osztályon fekszem. Mit csinál ott? – kérdezte. Haldoklom. Kis szünet. Majd: különben hogy van? Különben?

Különben jól vagyok.

Péter

Haláközelben is megőrizte a humorérzékét...

Egy régi tanítványom írt ma levelet, hogy mennyire elkeseríti Popper Péter halála. Ugyanakkor azt is leírta benne, hogy örvend, hogy vele írhattam a Sors és önismeretben. "Tudom, hogy neked is sokat jelent, és ez a könyvetek pont azért tetszik, mert Mester és Tanítvány együtt ír benne". Ez még egy nagy ajándék volt, hogy az utolsó könyvében együtt szerepelhettem Vele.

Igen, meghalt a Mesterem...Visszaemlékszem, amikor a Pszinapszisra stoppoltam Kolozsvárról Pestre, csak hogy láthassam, hallhassam. A doktori képzésben tanárom volt. Libabőrös voltam és megihletődtem mindig, amikor mellette ültem. Az éneklő hangja...Hogy én ekkora mázlista vagyok - gondoltam magamban. Ittam a szavait...

Nagyon-nagyon szerettem volna, ha marosvásárhelyi közönség megismeri őt. Most már ez nem lehetséges. Soha nem felejtem el, amit egyik óráján mondott. Lehet valaki halott úgy is, hogy közben él, hogy a belső halál akkor kezdődik, amikor véglegesen letáboroztál a hegyoldalon. Ő mert élni...és sokakat tanított arra, hogy ne várjunk egy halálos ítéletre ahhoz, hogy elkezdjünk merni élni.

"Egyet tanácsolhatok: nem szabad az élményeket meg nem élni. Ha valaki jól élte végig az óvodáséveit, iskolásként nem akar újra óvodás lenni. Ha megélte mindazt, amit az élet kínál egy gyereknek, egy felnőttnek vagy egy idősebb embernek, akkor nem lesz baj. Ha pótlandókat görget maga előtt, akkor lesz a baj. Ki kell iktatni az érzést, hogy átmeneti korszakok vannak az életben. Nincsenek. Az az életem, amit élek, nincs átmeneti korszak, az időskor sem az" - nyilatkozta tavaly a Népszabadságnak Popper az öregségről, és a halálról.

Nyugodj békében, kedves Mesterem. Sokat tanultam tőled.

A tanítványod

Négyen Bécsben 1. (folyt.köv.)

Bridget Jones kalandozásai Bécsben: Klimt és a swinger klub:)

Már nagyon régi álmom, hogy egy szecessziós városnézésre elmenjünk Bécsbe, Klimt festményeinek megcsodálásával együtt. Gyorsan kaptunk is az alkalmon és Húsvéti vakáció alatt pár napra leruccantunk Ágnesékkel a gyönyörű városba.

Még a legelső nap a Szecesszió Házában gyönyörködtünk, ahol Klimt Beethoven Fríze is található. A társaság többi része, Ede, Endre meg Ágnes úgy döntöttek, hogy ezt a kiállítást kihagzják, inkább megpihentetik lábaikat, kávéznak egyet, én meg kaptam fél órát, hogy megnézhessem a műveket. Ameddig a képeslapokat és posztereket nézegettem, be is fizettek engem. A jegyárus lány mosolygott és azt kérdezte, mind a négyen megyönk, intettek, hogy csak én. Erre is csak mosolygott, nagyon nem tudtuk, hogy miért.

Be is megyek nagy boldogan a kiállításra, mint egy gyanutlan túrista. Hirtelen egy gyertyafényes helységben kötöttem ki, ahol a földön ágyak, a falon pedig a tévékben "gyanus" filmeket vetítettek. Sehol egy lélek, gyorsan hátat és fordítottam, mivel azt hittem eltévedtem.

A kiállítást egy klasszikus múzeumi környzetben képzeltem el, így, még mindig gyanutlanul visszamentem információt kérni a jegyárus lánytól. Ő egy másik bejáratot mutatott, ami zárva volt. Csengettem a kapucsengőn, kinyílik az ajtó, egy mosolygó férfi nyit ajtót.

Ahogy belépek, ismét ugyanabban a helységben találtam magam, csak egy másik oldalán. Most már végképp össszezavarodtam, de hát én Klimt festményeket szeretnék nézni...

Ahogy bennebb megyek, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy egy szexklubban kötöttem ki, aminek a végén ott vannak a híres Klimt festmények. Alatta ágyak, párnák.

Úristen, gondoltam magamban, de hát ez hogy lehetséges? Majd elolvasom a kezembe nyomott tájékoztatót. Akkor világos lettt minden:)

"Christoph Buechel svájci képzőművész ugyanis A szexualitás tere címmel rendezett sajátosan interaktív tárlatot, s átmenetileg az aranykupolás ház alagsorába költöztette az osztrák főváros legkedveltebb szvingerklubját, az Element6 névre hallgató műintézményt, melyet nem kerülhet meg senki, aki Klimt képeire kíváncsi.
Klimt Beethoven utolsó szimfóniájára alkotott, 1902-ben bemutatott műve nagy felháborodást váltott ki akkor az úri közönségben, méltóságukat, önérzetüket érezték meggyalázva. Legalábbis – egy részük valószínűleg képmutató módon, a kor moráljának eminensen megfelelve – fontosnak tartották, hogy hangot adjanak annak: mennyire felzaklatta lelküket ez a vizuális merénylet. Ezt az érzést a képzőművészet jelesei között számon tartott kép ma már aligha váltja ki bárkiből, ezért Buechel úgy gondolta: élje meg csak élményszerűen saját prűdségét vagy éppen gátlástalanságát minden látogató, mielőtt Klimt képéhez járulhatna. Úgy hasson rá annak esztétikai szépsége, hogy előtte tegyen szert némi önismeretre a szabad szerelem sokszínű és változatos szentélyében. (...) A kiállításnak a szexuális térben való viselkedésünk a lényege. Klimt képe ugyanis máskor is megtekinthető, de a hozzá vezető élmény csak itt és most élhető át. "

Nahát szép kis önismeret, mit mondjak...Persze, ez is csak velem és csak most történhetett meg. A kiállítás egy hónapig volt nyitva és természetesen én pont akkor tévedtem oda, nagy naívan.

Ede, Ágnes meg Endre halálra röhögték magukat rajtam, amikor kijöttem:)

Mivel fotózni nem lehetett, képek a klubról itt:

http://www.nol.hu/kult/20100304-szvingerklubon_keresztul_a_muzeumba

És amit, mellesleg, láttam:)

„A három festett fal sorozatot alkot. Az első hosszú fal a bejárattal szemben: a boldogság áhítása; a gyenge emberiség szenvedései; esdeklésük a felvértezett hőshöz, hogy a könyörület és a becsvágy indítékaitól vezérelve vegye fel a harcot a boldogságért. Hátsó fal: az ellenséges erők; Tüphón, az óriás, aki ellen még az istenek is hasztalan harcolnak; a három Gorgó, akik a bujaságot és kéjelgést, a mértéktelenséget és az emésztő gondot jelképezik. Az emberiség vágyai és kívánságai a fejük felett lebegnek. Második hosszú fal: a boldogság áhítozása enyhet lel a költészetben. A művészetek vezetnek abba az eszményi birodalomba, ahol mindannyian megtalálhatjuk a tiszta örömöt, a tiszta boldogságot, a tiszta szerelmet. A mennyei angyalok kórusa a paradicsomból. »Öröm, bűvös égi szikra / Minden ember testvér lészen ott, hol lengnek szárnyaid"

Ezt sem felejtem el soha:)

Müller Péter neve miatt igazolvány nélkül kelhetett át a határon:)

Az interjú röviditett változata a Székelyhon.ro-n
http://www.szekelyhon.ro/magazin/muller-peter-neve-miatt-igazolvany-nelkul-kelhetett-at-a-hataron

Interjú

Első erdélyiként lett a Mesterkurzus előadója

Az interjú a Vásárhelyi Hírlap, április 13-i számában jelent meg

– Hogyan került kapcsolatba a Mesterkurzussal?
– Múlt év végén az volt az újévi fogadalmam, hogy elhozom a Mesterkurzus előadássorozatot Marosvásárhelyre. Akkor ez álomnak tűnt, sokan nevettek is rajtam. Azt mondták, szálljak le a földre, térjek vissza a valóságba, hiszen miért jönnének el éppen Marosvásárhelyre. Én viszont azt mondtam, megpróbálom, s kiderül, mi lesz majd belőle. Levelet írtam a szervezőknek a Kulcs Egyesület nevében. Amikor áprilisban terepszemlére jöttek, úgy döntöttünk, hogy belevágunk a szervezésbe. Én már akkor láttam magam előtt a telt házas Kultúrpalotát.
– Ez a szervezés. Hogy jött képbe az előadás?
– Utólagos karácsonyi ajándékként kaptam ezt a lehetőséget. A Mesterkurzus könyvsorozat főszerkesztője, Gutman Bea megkérdezte, lenne-e kedvem írni egy kötetbe, amelynek Sors és önismeret a címe. Popper Péter, Csernus Imre és Pál Feri atya mellett írni igazi ajándék volt. Benne van az egész ars poeticám: hogy mit gondolok a világról, emberekről, pszichológiáról, önismeretről. Miután megjelent a könyv, érkezett egy újabb felkérés: lenne-e kedvem Müller Péterrel előadni a Mesterkurzus-pódium keretében. Persze, hogy volt. Budapesten a Balassi Intézetben adtunk elő, én kezdtem, Müller Péter folytatta. A gondolataink teremtő és pusztító ereje volt a téma, mindketten saját szemszögből közelítettük meg.
– Furfangos volt már a kijutása is...
– Igen, majdnem nem értem el az előadásra, mert itthon felejtettük a személyi igazolványomat, és ezt csak a határon vettük észre. Reggel indultunk, délután lett volna az előadás, tehát esélyem sem volt visszatérni. De hát működik a gondolatok teremtő ereje: meg tudtam győzni a vámost, hogy mindenféle igazolvány nélkül átengedjen a határon, merthogy Müller Péterrel adok elő.
– Első erdélyiként hogyan fogadta a közönség?
– Müller Péter előtt előadni is nagy kihívás, ráadásul sosem beszéltem még ennyi ember előtt. Eddig konferenciákon 100, 200, maximum 300 ember előtt adtam elő, ez volt az első alkalom, amikor 500-an hallgattak. Mégis azt mondhatom, hogy könnyebb volt – nem tudom megmagyarázni, hogy miért. Utána Gutman Bea elmondta: furcsa volt a közönségnek, hogy megjön egy erdélyi lány, erdélyi tájszólással, stilizált népi ruhában és modern hi-tech prezentációval.
– Lesz folytatás? Marosvásárhelyen például mikor fog előadni?
– Remélem hosszú távú együttműködés lesz ez, még nem tudok következő időpontot mondani. Ezek a dolgok nem egy előre megírt forgatókönyv szerint működnek. Meg kell nézni, hogy melyek azok a témák, amelyek a közönséget most érdeklik, majd meg kell találni a megfelelő előadókat. A marosvásárhelyi előadásokkal kapcsolatban úgy gondolom, hogy elismert szakembereket láthatunk, hallhatunk. Nekem még rengeteget kell fejlődnöm. Hol állok én még Popper Pétertől?
– Körülbelül negyven előadója van a Mesterkurzusnak. Ezek közül van kedvence, példaképe?

– Az egész úgy kezdődött, hogy Popper Péter tanárom volt a doktori képzésben. Ő volt az első olyan személy, akire nagyon felnéztem. Ittam a szavait, olvastam a könyveit. Emlékszem egészen libabőrös lettem, amikor mellém ült. Ő az első kedvenc, Müller Péter és Csernus Imre is az, annak ellenére, hogy Csernus személyisége ellentétes indulatokat vált ki: nagyon sokan szeretik, ugyanakkor sokan nem fogadják el a gondolatait.

Mesekönyvvel rukkolna elő

Kádár Annamáriának külön könyve még nem jelent meg, gyűjteményes kötetbe azonban már többször írt, a Mesterkurzus kiadvány megjelenése előtt is. Jelenleg kiadás előtt van két egyetemi jegyzete, és már az első önálló könyvén gondolkodik. Legnagyobb terve egy mesekönyv megírása, általa kitalált szereplőkkel. „Az én életemben nagyon nagy erőforrás volt a mese. Többek közt nekik köszönhetem, hogy az vagyok, aki. A terapeuták nagyon sok gyógyító mesét írnak. Nem feltétlenül ilyen mesét akarok írni, hanem olyat, amiben kicsit benne van az is, amit én a világról gondolok” – mesélt Kádár Annamária a terveiről, akiben régóta motoszkál a mesekönyv gondolata, reméli, idén meg is tudja valósítani.

Bridget Jones és a határátlépés

Március 26-án életem egyik legfontosabb szereplésére készülődtem. A gondolatok pusztító és teremtő erejéről kellett beszélnem a Mesterkurzus pódiumon, Müller Péterrel.

Intenzív munka előzte meg a prezentációt és az utazást, tréning, két könyv befejezése na meg az előadás előkészítése. Keveset aludtunk, sokat dolgoztunk, Ede vágta a filmeket, én meg a power point prezentációval bibelődtem.

Egy nagy listát írtam össze, hogy semmit el ne felejtsek, hiszen utána Bécsbe utaztunk, két hétre kellett bepakolnom.

Úgy sikerült, hogy a nagy rohanásban semmi nem maradt itthon, csak a legfontosabb: a személyazonossági igazolványom. Ede még utolsó percben lefénymásolta egy pályázathoz és benne maradt a fénymásolóban.

A határnál vettük észre, a kedves férjem olyan halovány lett, mind a hold. Esélyünk sem lett volna visszafordulni, csak egyetlen lehetőségünk maradt, meggyőzni a vámost, hogy átengedjen így.

A román vámos nem is tárgyalt, azt mondta lehetetlen. Majd, amikor azt az alternatív kérdést tettem fel neki, hogy mi kellene történjen ahhoz, hogy mégse forduljunk vissza, azt válaszolta: Trageti la dreapta:)

Ede azt mondta előadni lehet a gondolatok teremtő erejéről, na de most mutassam meg, hogy működik:)

És működött...Mondtam Mesterkurzus előadásra megyek, ez látszólag semmilyen reakciót nem váltott ki, de amikor kimondtam, hogy ez életem nagy esély ez, Müller Péterrel adok elő, akkor a vámos kikerekedett szemekkel megkérdezte: Müller Péter? Az író?

Mondtam, igen, közben már folytak a könnyeim, minden idegszálammal arra koncentráltam, hogy nekem most itt ezt meg kell valahogy oldani.

Erre azt mondja: menjenek...Sóbálvánnyá meredtem. Meg akartam ölelni, utána meg arra gondoltam, hogy fog ez kinézni és csak álltam egy helyben. Ede ráncigált el onnan: Mehetünk, nem hallod?

Sírtunk mind a ketten. Hihetetlen volt, hogy megtörtént...

A gondolatok teremtő ereje...

Előadás után mondtam Müller Péternek, hogy elég csak a nevét kimondani, hogy mindenféle igazolvány nélkül átengedjenek a határon.

Nevetett:)

Müller Péter erdélyi körútja

Müller Péter erdélyi Mesterkurzus-körútjának helyszínei és témái:

Május 5. Marosvásárhely - Gondolatok teremtő ereje
Május 6. Csíkszereda - A boldogság nyomában
Május 7. Sepsiszentgyörgy - Végzet, sors, gondviselés

Sikerlistán:)

Sors és önismeret: a Libri társadalomtudományi sikerlistájának első helyén, a Líra és Lant társadalomtudományi sikerlistájának második helyén, és a Bookline általános sikerlistájának 19. helyén! Te olvastad már?

Született tehetség vagyok:)

Egy diákomtól http://szannalina.blogspot.com/ kaptam ezt a díjat, ami jó alkalom arra, hogy visszatérjek a blogíráshoz, hiszen annyi minden történt az utóbbi időben, hogy azt sem tudom, honnan kezdjem a beszámolókat.

Először is azzal, hogy válaszolgatok a díjjal járó kérdésekre:)

Becenév: Bridget (Jones:)

Lakhely: Erdély, Marosvásárhely, Tudor negyed:)

Magasság:167 cm

Névnap: július 1 és 26, az Anna napot szoktam leginkább ünnepelni

Foglalkozása: pszichológus, pedagógus, "életművész":)

Anyanyelv: magyar

Beszélt nyelvek: román, francia, angol

Gyűjtemény: napraforgó minden mennyiségben na meg az élménygyűjteményem sem kivetnivaló:) Ezenkívül lógó lábú figurák, katicabogarak, könyvek, filmek, fűszerek, Klimt festmények, keresztgyerekek:)

Cipőméret: 38-39 (attól függ, melyik cipő tetszik és milyen méretben található)

Iskola: Tanítóképző, pszichológia szak az egyetemen, közösségi politika magiszteri, kognitív fejlődés doktori, munka és szervezetpszichológus szakképzés, terápiás képzés, na meg az élet iskolája, ami a legtöbb tanulnivalót szolgáltatta:)

Kedvenc tantárgyak: irodalom, pszichológia

Hobbi: kirándulás, világjárás, olvasás, filmnézés, múzeumlátogatás és néha az alvás is egy hobbinak számít nálam:)

Zsebpénz: Rövid igeig tart:) Lényeg az, forogjon a pénz:)

Kívánság: Carpe diem:) Legyen minden napban valami, aminek örülni tudok...99 évig.

Háziállatok: a két magyar vizslám, Panni és Zsuszi, akik valójában családtagok:)

Továbbadnám Edének, Timi és Réka barátnémnak, "Leonandinak" és Beának. Na meg a tesómnak, Attinak, aki tényleg egy született tehetség a nehéz helyzetek kibogzásában és összekuszálásában:)

Pszichotrillák reloaded

...megkerültem, feltöltődtem, kikapcsolódtam, relaxáltam. Jó újra itthon lenni és Trillázni:)

Dalma ajánlásával ma este 19 órától Pszichotrillák. A többiről majd élőben, nem lövöm le a poénokat:)))

http://erdelyfm.ro/blog/pszichotrillak/?p=278

Szerdán ismét Pszichotrillák, és egy újabb rendhagyó adás:-) ígérem egy jó darabig nem lesz rendhagyó, hanem “rendes”, de most annyira kíváncsi vagyok, hogy Annamária miről beszélt a budapesti Mesterkurzus előadáson. Mert ott volt, előadott és ha jól sejtem akkor meg is tapasztalta a gondolatok teremtő erejét. Mert ő ilyen:-)

na de idemásolom a Mesterkurzus oldaláról hogy mi is a tematika:

Gondolataink teremtő és pusztító ereje

- Hogyan változtathatjuk meg gondolataink és érzéseink segítségével a sorsunkat?

- Miként használjuk tudatosabban azt a teremtőerőt, amellyel eddig öntudatlanul építettük és pusztítottuk életünket?

- Vajon, meddig terjed a hatalmunk, és mi az, ami már nem a mi kezünkben van?

- Mit tegyünk, amikor magunk sem hiszünk abban, hogy elérhetjük azt, amire vágyunk?

- Mi lehet az oka, ha minden erőfeszítésünk dacára épp az történik, amit nem szeretnénk?

no, erről fogunk csacsogni ma a trillákban, tartsatok velünk!

és ne felejtsétek el, hogy a blogos játék még folytatódik, lehet könyvet nyerni. az alábbi posztok egyikében megtalálhatjátok:-)